Az I. Szakképzési Konferencia értékelése

 

       

 

A Fővárosi Pedagógiai Intézet szakképzési konferenciájának az volt a célja, hogy az Intézet kitalálja és felépítse a szakmai orientáció és alapozás fejlesztése érdekében végezhető tevékenységét, amely feltárja a szakmai problémákat, helyzetbe hozza az iskolák és a szaktanárok vállalkozási kedvét és a módszertani kultúrát képes fejleszteni.

 

Tekintettel arra, hogy több éve nincs hagyománya az intézetben a szakmai alapozásnak, orientációnak és nincs elég munkatársa sem az intézetnek a szakképzés gondozására, ezért a tervezett 3 napos konferenciát „bevezetőként” két délután, négy szakmacsoportban kívántuk megrendezni. Örvendetes volt számunkra, hogy a bőripar és a közlekedés területéről is jelentkeztek előadó kollégák, de sajnos a főváros korlátozott szakmai érdeklődése miatt az ő innovációs tevékenységüket most nem tudtuk bemutatni.

 

A minden iskolát megkereső levelünk után, önkéntes jelentkezés alapján 4x3 szakmai előadásból, bemutatóból, prezentációból álló sorozatot terveztünk megvalósítani.

 

Az érdeklődésre vonatozó adatok

 

Megnevezés		Közgazdasági, ker. marketing 20-án            21-én	Összes	Műszaki 20-án            21-én	Összes
meg-hívott	bp-i iskolák száma	26	56	27	27
	vidéki iskolák száma	30		-
láto-gatók száma	bp-i	30                     20	50	15                       15	30
	vidéki	17                       3	20	-                            -	-
	FPI munkatárs	-                         2	2	6                       11	17
minőségi visszajelzők száma		19                       9	28	9                       15	24

 

A közgazdasági, kereskedelmi marketing továbbképzés főbb jellemzői

 

A konferencia iránt érdeklődő kollégák iskolájának zöme tisztán szakközépiskola volt. Erről a képzési lehetőségről a tanárok zöme az intézet hírleveléből értesült, illetve egymástól hallottak a programokról, s csak nagyon kevés iskolában jelent meg a meghívó a tanári hirdetőtáblákon. Általános tapasztalat tehát az, hogy a meghívók zöme elakad a postabontóban, a központi letett helyeken, s csak kevés lehetőség képezi a szakmai megbeszélés, igény és a tudatos felkészülés, választás tárgyát.

 

Az érdeklődő kollegák 60-70 %-a egy-egy konkrét előadásra érkezett (pl. érettségi), a teljes szakmai vertikum iránt már kevesebben mutattak érdeklődést.

 

Az időpont (a délután 14 óra) a tanárok 95 %-ának megfelelő volt, mert ez legfeljebb az utolsó órák elcserélését vagy bepótlását igényelte a kollégáktól. Természetesen a vidékiek számára a 10-15 óráig tartó programok lennének a legkeresettebbek.

 

A témákkal kapcsolatos elégedettség mértéke

 

Leadott vélemények aránya 20-án                            51 %

Marketing módszertan,              szakmai szintje        4,2*

közgazdaságtan és marketing     aktualitása               4,6*

érettségi                                    hasznosíthatósága   3,9*

 

Leadott vélemények aránya 21-én                                  36 %

Módszertan a nehezen tanulóknak,   szakmai szintje        4,4*

szakmai idegennyelv és Leonardo    aktualitása               4,9*

szakmai pályázat                             hasznosíthatósága   4,3*

* (5,0 fokozatú skálán kifejezve)

 

A műszaki továbbképzés főbb jellemzői

 

A műszaki konferencia iránt érdeklődő kollégák 45 %-a szakközépiskolából,
15 %-a gimnáziumból és szakközépiskolából jött, 30 % pedig az FPI érdeklődő munkatársa volt azért, hogy a következő tanévtől a szaktanácsadók munkájának koordinációja érdekében már most megkezdjék a kollégák a felkészülést. Tehát a műszaki szakképzés tartalmával, módszertani nyelvezetével és formájával ismerkedtek az intézet munkatársai.

 

Azonban sajnos az érdeklődő kollégáknak csak 40 %-a töltötte ki a véleményező kérdőívet, így megjegyzéseik valószínű nem tárják fel a teljes jellemzőket.

 

Az érdeklődő tanárok egynegyede a Hírlevélből, kb. ugyanennyien a faliújságra kitett meghívóból értesültek a programról. Érdekes, hogy az igazgatók a műszaki területen jobban preferálják a módszertani továbbképzéseken való részvételt, mint a műszaki szaktanárok. A konferencia időpontja általában mindenki számára megfelelő volt.

 

A 20-ai programon a meghirdetett előadások általában voltak vonzóak, míg
21-én a többség egy-egy konkrét előadást kívánt meghallgatni. Kár, hogy az intézet minőségi kérdőíve nem programonként kérdezett rá az érdeklődés motivációjára és a hallottak minőségére.

 

A témákkal kapcsolatos elégedettség mértéke

 

A leadott vélemények aránya 20-án                                      33 %

A Muti Mikro CD-ROM, az informatika,  szakmai szintje      4,3*

elektrotechnika szakmai érettségi téma      aktualitása             4,7*

                                                              hasznosíthatósága  4,0*

 

A leadott vélemények aránya 21-én                                 50 %

Moduláris szakképzés, módszertan    szakmai szintje      4,5*

a nehezen tanulók számára, a             aktualitása             4,6*

számítástechnika alkalmazása c.        hasznosíthatósága  3,6*

előadások

* (5,0 fokozatú skálán kifejezve)

 

Az első szakképzési konferencia tanúságai

 

Csak a délután alkalmas arra, hogy az érdeklődő pedagógusok előadásokon, bemutatókon, továbbképzéseken részt vegyenek. Ugyanis az igazgatók, a szaktanárok ragaszkodnak óráikhoz, a tanév rendje is ezt követeli, viszont a szakmai módszertani megújulás is fontos.

 

Nagyon jó, hogy az FPI Hírlevele sok kollégához eljut, de kérjük az iskolákat, hogy a megjelenő meghívókat, leveleket, hirdetéseket is tegyék közkinccsé. A pedagógusok figyelmébe ajánljuk az intézet megújuló honlapját, mint új és aktuális hírforrást. A pedagógusok pedig érdeklődjenek az intézet előadóinak újszerű, tapasztalat alapján már bizonyítást nyert módszereinek megismerése és átvétele iránt.

 

Tekintettel arra, hogy a Hírlevél csak havonta jelenik meg, az alkalmankénti igen magas postaköltséget az intézet anyagilag nem bírja tovább, így a friss információkat egyre jobban a honlapunkról lehet majd beszerezni.

 

Minden rendezvényen kiemelt szerepet kell szánni a vélemények minőségbiztosított megkérdezésének. A pedagógusoknak pedig hozzá kell ahhoz szokni, hogy kérik a véleményüket, sőt azt megadni, a kollégák fáradozása iránti kötelességük is.

 

A minőségbiztosítás részeként a visszajelzések felhasználása és az igények mind teljesebb kielégítése érdekében az intézet rendezvényein mindig témánként kell kérdőíves elégedettség vizsgálatot végezni. Csak ez a megközelítés képes valós és piacképes információhoz juttatni az intézetet.

 

Megkockáztatom, hogy az ellenőrzés, minőség és színvonal javítása érdekében minden igazgatónak legfőbb érdeke

-    a tanításmódszertani továbbképzések iránti igény kialakítása a tantestület minden tagjában, illetve

-    a megújulás kifejezése és elismerése az iskolai ösztönző rendszerben.

 

Mert a tanulók előképzettsége, érdeklődése, motivációja évről-évre változik. Tehát az új ismeretek korszerű strukturálása, számonkérése, gyakorlati hasznosíthatósága, értelme, értéke és motivációja csak „újszerű” egyszerre játékos és komoly alkotó tevékenység során valósítható meg.

 

Tekintettel arra, hogy

-    a pedagógusok módszertani kultúrájának zöme saját diákkori tapasztalatok alapján alakult ki, illetve

-    a pedagógusképzés metodikailag egyre gyengébb és elnagyoltabb,

tapasztalatom szerint a tanároknak öt évenként mindkét tantárgyukból módszertani továbbképzésen kellene részt venniük.

Ennek érdekében viszont a pedagógiai intézeteknek kell felkarolniuk azokat a módszertani újításokat, amelyek eredményeit közvetítve, mind szélesebb körben és formában továbbadhatók az oktató-nevelő munka megújítása során.

 

Dr. Majoros Anna

FPI igazgatóhelyettes

 

   Fényképalbum >>