AZ ÁTALAKÍTÁSRÓL...

IFI ISTVÁN
a Fővárosi Önkormányzat
Oktatási Ügyosztályának vezetője

A Fővárosi Önkormányzat - élve a 2007. évi szakképzési törvény adta lehetőségekkel - a 2008-2009-es tanévtől kezdődően átalakítja szakképzését.
A következő tanévtől a fővárosi iskolák azonos vagy hasonló szakmacsoportban tanító iskolái sokkal szorosabban fognak együttműködni. Ennek célja, hogy a szakértelem, a tárgyi és anyagi eszközök összeadódjanak és elérjük, hogy a tanulók az iskola végez­tével olyan szaktudással a tarsolyukban lépjenek ki az iskola kapuján, amellyel meg­állják helyüket a munkaerőpiacon.

Miért van szükség az átalakulásra?
A jelenlegi rendszer alkalmas ugyan arra, hogy egy-egy iskolában egy-egy szakképzés egy-egy részlete a lehető legmagasabb szintű legyen, néhány korszerű eszköz bir­tokában, egyes iskolában ugyan nagyon magas színvonalú az oktatás, de egészében, az egész szakmát átfogó korszerű eszközpark, korszerű tárgyi eszközök beszerzése külön-külön egyik iskolának sem áll módjában.
A szakképzési törvény tavaly nyári módosítása lehetővé teszi, hogy változtassunk a feltételeken, hogy segítsünk az iskoláknak uniós és hazai forrásokhoz, a tanulóknak piacképes, korszerű szaktudáshoz jutni.
A Fővárosi Önkormányzat - főleg összehasonlítva más önkormányzatokkal - abban a szerencsés helyzetben van, hogy sok, azonos profilú, hasonló szakmacsoportban oktató iskolája van, ezért viszonylag egynemű integrált központokat (Térségi Integrált Szakképző Központokat, ún. TISZK-eket) tud létrehozni, nem kell egy iskolacsoportba kényszerítenie például az ápolónő- és a géplakatos-tanulókat.
Az új törvény értelmében Magyarországon minden középfokú szakképzést nyújtó intézmény valamilyen központhoz fog csatlakozni - hasonlóan a felsőoktatás néhány éve már megvalósult integrációjához - ha fejlesztési forrásokhoz szeretne jutni. Egyedül a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő iskoláknak van lehetőségük arra, hogy nagyobb nehézségek nélkül meg tudják oldani az integráció feladatát.

Hogy fog kinézni a jövőben a szakképzési hálózat a fővárosban?
A jelenleg körülbelül 70 szakközépiskola 12 integrált központba tömörül, mely közösen pályázhat fejlesztési forrásokra. A központhoz tartozó iskolák között biztosított az átjárhatóság, szakmai képzésük programja azonos, így a tanulók a központban fel­vételi nélkül folytathatják tanulmányaikat, nem lesz szükség különbözeti szakmai vizsgára, ha a központ egyik iskolájából a másikba iratkoznának át. Tekintettel arra, hogy egy-egy ilyen iskola-bokorban lesz nyelvi előkészítő, szakiskola, szakmai alap­képzés, felzárkóztató oktatás, szakképzés, és felsőfokú szakképzés is, úgy gondoljuk, ha egy 14 éves gyerek szakirányt (és nem szakmát!) választ, akkor egy-egy ilyen szakképző központban biztosan szakmát szerezhet. Az iskola-bokorban a képzés egyes moduljai beszámíthatók a többi iskolában is, a központ felnőttképzésében minden végzett növendék részt vehet. Mivel az egyes modulok az adott TISZK minden iskolájában beszámítanak a képzésbe, ennek következtében rövidülhetnek a képzési idők.
Az iskola-bokrok iskolái megtartják önállóságukat, a tanulók a szakmai alapképzést a bokor egyik iskolájában, a szakképzést pedig a bokor központjában szerezhetik meg. A felsőfokú szakképzés ezekben az iskolákban éppúgy ingyenes, mint a szakmai alap­képzés és az érettségi.
Az, hogy a szakmai kamarák, a nagyobb munkáltatók egyenesen a központtal tartják a kapcsolatot, lehetőséget teremt arra, hogy a munkaerőpiac igényeit a képzés a lehető leggyorsabban, mozgékonyan kövesse. Mód lesz a TISZK-en belül át- és tovább­képzésre is, ha az élet úgy kívánja. Azzal, hogy szakmát a valóságban csak az utolsó egy vagy két évben választanak a tanulók, lényegesen közelebb kerül a pályaválasztás a szakképzés megszerzéséhez, így a valódi piacképes szaktudáshoz. Célunk a pálya­kezdő munkanélküliség csökkentése, a szakképzés utáni pályaelhagyás megakadá­lyozása.
A most működő rendszer másik nehézségét ugyanis, hogy a tanulók 14 évesen választanak szakmát, de a végzettséget csak 20 éves korukban szerzik meg, szintén segít kiküszöbölni az új rendszer azzal, hogy csak pályaorientációs választásra kényszerülnek a nyolcadikosok. Az első négy évben szakirányú alapozást és érettségit szereznek (ahogy ez az 1997-es törvénymódosítás óta így van), de az eddig működő rendszerrel ellentétben csak akkor, 18 évesen, az akkori piaci keresletet figyelembe véve kell szakmát választaniuk.

Várunk tehát minden nyolcadikos diákot szeptembertől alapképzést nyújtó iskoláinkban!