| Pilar Figueras | Marina Subirats |
Háttér
Az Oktató Városok Nemzetközi Szövetségét létrehozó mozgalom 1990-ben indult
útjára az Oktató Városok Első Nemzetközi Konferenciáján Barcelonában. A Barcelonai
Kongresszus meghatározta az oktató város fogalmát, megfogalmazta és elfogadta
a mozgalom Chartáját, és megkezdte az Oktató Városok Nemzetközi Adatbankjának
kiépítését.
Az "oktató város" fogalom a városlakók békés egymás mellett élését
jelenti egy olyan többdimenziós térben, ahol az emberek közti kapcsolat tiszteletre,
információra, aktivitásra és a sokszínűséggel szembeni pozitív hozzáállásra
épül. A város önmagában is oktató jellegű: tagadhatatlan tény, hogy a várostervezés,
az egészségügy, a lakó- és természeti környezet, a sportolási lehetőségek, a
közigazgatás, a kultúra, a média, az iskolarendszer, a közlekedés, a közbiztonság
stb. különböző tanulási lehetőségeket biztosít, illetve hoz létre a város lakói
számára. Egy város akkor válik oktató várossá, ha ezt a helyzetet nyíltan elfogadja
és elkötelezi magát mellette.
Elsősorban a helyi önkormányzatok, a lakosság demokratikusan megválasztott képviseleti
szervei azok az intézmények, amelyeknek ezeket a szempontokat, azaz az oktatási
szándékot és az oktatás melletti elkötelezettséget célkitűzéseikbe be kell építeniük.
Ennek következtében a helyi önkormányzatokon belül a munkafolyamatokat új módon
koordinálják, hiszen ezt a kérdések sokrétűsége is szükségessé teszi.
Másrészt napról napra világosabb, hogy szükséges és hasznos a problémák átfogó
kezelése. Így új és szükségszerű kapcsolatok jöhetnek létre a "civil társadalom"-mal,
illetve a hasonló jellegű közösségekkel és szervezetekkel.
A Szövetség
Az a meggyőződés, hogy az oktató városnak ma különösen nagy szüksége van más
városokkal folytatott párbeszédre, és hogy a különböző projektekben és konkrét
tevékenységekben a városok együtt gondolkozzanak, együttműködjenek, és közös
erővel keressék meg a különböző javaslatok és tevékenységek értékelésének módozatait,
1994-ben az Oktató Városok Nemzetközi Szövetségének megalakulásához vezetett.
Az IAEC- t olyan - helyi önkormányzatuk által képviselt - városok alkotják,
amelyek csoportokba szerveződve működnek együtt különféle projektekben és
tevékenységekben,
melyek fő célja, hogy megismerjék városukat, annak működését és fejlődését,
és ezáltal javítsák lakosaik életminőségét. A Delors jelentésben meghatározott
négy alapelv alapján úgy is fogalmazhatunk, hogy ezek során megtanulhatjuk,
hogyan ismerjük meg városunkat, hogyan működtessük azt, és hogyan létezzünk,
illetve éljünk benne egymás mellett. Az oktató város fogalmának gyakorlati
megvalósítása annyira sokféle lehet, mint a fogalmat alkotó két szó: a Város és
az Oktatás.
Néhány
város egyetlen kiemelt projekten dolgozik, amely összefogja a lakosság összes
oktatói tevékenységét. Ez a helyzet például Porto Alegrében (Brazília),
vagy Vallenarban (Chile).
Az előbbi város esetében a Részvételi Költségvetésen keresztül a polgárok
részt vállalhatnak a város közigazgatásában és dönthetnek a költségvetés
egészéről.
Az ily módon aktivizált lakosság képes döntéseket hozni, és a kormányzat
mellett közvetlen politikai befolyással is rendelkezik.
Vallenar esetében a folyóval kapcsolatos Újjáépítési és Integrációs Projekt
határozza meg a tevékenységformákat. Ezzel a projekttel visszafordították
a
folyót körülvevő terület leépülését, és a közterületeket úgy állították
helyre, hogy azokat a lakók különböző tevékenységekre használhatják. Ez az
újjáépítés
a környezet építészeti adottságainak figyelembevételével, illetve a lakosok
és különböző magán- és közintézmények aktív részvételével történt.
Más
oktató városokban a lakosság különböző rétegeit megcélzó általános programokból
indul ki az oktatás, mégpedig különböző témákban.
Barcelonában az Önkormányzat ifjúságpolitikáját az Ifjúság Terv határozza
meg. Ez a terv 11 programra és 120 konkrét tevékenységre illetve projektre
épül.
Montevideo az öregek megsegítésére állított fel egy Bizottságot, amelyben
az illetékes közintézmények mellett különböző Szervezetek is részt
vesznek. A Bizottság
az egészségügy, a kultúra, az oktatás és a szabadidő területén dolgoz
ki tervezeteket.
Egyes
városok konkrét tevékenységeken keresztül fejtik ki munkájukat. Budapest
például - több más javaslat mellett - azt mutatta
be nekünk,
hogyan szervezett
az önkormányzat és a Műszaki Egyetem Építészeti Kara egy olyan tréninget,
amelyben a jövő építészei a városfejlesztés aktuális kérdéseit és
a helyi önkormányzat
ezzel kapcsolatos tevékenységét ismerhették meg annak érdekében,
hogy a diákok később a város fejlesztésének aktív részesei lehessenek.
A Genfben szervezett programok egyike az a minden évben megrendezett
ünnepség, melynek során üdvözlik azokat a fiatal polgárokat, akik
a következő évben
érik
el nagykorúságukat és kapják meg polgárjogaikat.
Sok más példát is említhetnénk ezen, vagy más városokból is. Ezek
mindegyike megtalálható az Oktató Városok Nemzetközi Adatbankjában,
amelyről később
beszélek
részletesen.
A városok közös céljai a következők:
| – | a Charta elveinek követése |
| – | az oktató városok közti kapcsolatok, a tervezetek és konkrét megvalósításuk bővítése és elmélyítése |
| – | a városközi együttműködés támogatása az egyes tevékenységekben; az értékelés elengedhetetlen alkotóelemeinek meghatározása |
| – | a különböző nemzeti és nemzetközi szervekkel való párbeszéd és együttműködés kialakítása |
Az IAEC-nek ma 34 országban 284 tagja van. A Szövetség fejlődéséről, földrajzi eloszlásáról és a lakosok számáról az alábbi bekezdések tájékoztatnak:
A Közgyűlés az Szövetség
vezető testülete. A Közgyűlést a Tagvárosok alkotják. A Végrehajtó Bizottság
tagjai: Barcelona (itt található az Elnökség és a Főtitkárság is), Budapest,
Genf, Lisszabon, Lomé, Mexico, Porto Alegre, Rennes, Rosario, Tampere és
Torino.
Az Szövetség több, különböző szerkezetű és jellegű regionális hálózat kialakítását
kezdeményezte 1996 óta (Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Brazília
stb.). Céljuk az olyan városok közti együttműködés kialakítása, amelyek elhelyezkedésükben,
nyelvükben és problémáikban közel állnak egymáshoz. A Szövetség a
Végrehajtó Bizottság által indítványozott tematikus hálózatokat 2000-ben építette
ki. A hálózatok célja, hogy közelebb hozzák egymáshoz azokat a városokat, amelyek
közösen szeretnének dolgozni egy-egy témában, hogy fejlesszék a különböző témák
kezelését az egyes városokban, hogy közös értékelési pontokat keressenek, és
hogy közös következtetéseket vonjanak le. Ezt tapasztalatcserével és közös
projektek
fejlesztésével és megvalósításával kívánják elérni. Az Szövetség a szükségletek
és igények függvényében más hálózatok beindítását is tervezi.
A jelenleg működő tematikus hálózatok a következők:
Nemzetközi
kongresszusok
A Nemzetközi Kongresszusokat kétévente rendezik. Ezek lehetőséget biztosítanak
arra, hogy a tagok terjesszék, összehasonlítsák és kicseréljék a Charta célkitűzéseivel
kapcsolatos programjaikat és tapasztalataikat. A Kongresszus plenáris ülések,
alkotóműhelyek, és előadások színhelye, amelyek jó alkalmat adnak a különböző
hálózatok találkozására.
Az Szervezet eddig a következő kongresszusokat rendezte
meg:
| 1990 Barcelona | I. Oktató város a gyerekekért és a fiatalokért |
| 1992 Göteborg | II. Lifelong Learning |
| 1994 Bologna | III. Multikulturalizmus: "Önmagunk megismerése és egymás feltérképezése: Az identitás új földrajzáért" |
| 1996 Chicago | IV. Művészet és bölcsészet: a társadalmi változás közvetítői |
| 1999 Jeruzsálem | V. Örökség és történelem átmentése a jövőbe |
| 2000 Lisszabon | VI. A város mint oktatási közeg az új évezredben |
| 2002 Tampere | VII. A nevelés jövoje. A város szerepe a globalizálódó világban |
| 2004 Genova | VIII. Más város is lehetséges. A város, mint egy kollektív projekt jövője |
A IX. Kongresszus Lyonban (Franciaország) lesz, 2006. szeptember 14-17. között, "Az emberek helye a városban" címmel.
Oktató Városok Nemzetközi Adatbankja (BIDCE)
Az IAEC adatbank segítségével
terjeszti oktatói tevékenységét a világ minden táján, hogy elősegítse a tapasztalatcserét
és közös projektek létrejöttét. A Bankban több mint 700 oktatáspolitikai tervezetről
és konkrét programról található információ, amelyek - az élet minden területét
figyelembe véve - a város egész lakosságára irányulnak. A tevékenységeket állami-
és magánszervezetek valósítják meg, bár a vezető szerep minden esetben a városi
önkormányzatoké. Támogatjuk azon programok befogadását, amelyek konkrét tapasztalatokkal
együtt kerülnek bemutatásra. A tematikus hálózatokról is itt található információ.
Az oktató várossal kapcsolatos bibliográfiai anyag összeállítása folyamatban
van.
A Szövetség
honlapja a
www.edcities.org címen
található, a dokumentumok ingyenesen letölthetők. A Bankot a tagvárosok
közreműködésével, illetve a regionális és tematikus hálózatoktól származó
információk
alapján fejlesztjük. A dokumentumok többsége a honlapon található nyomtatványon
és e-mail formájában érkezik be. A dokumentumokat a munkatársak közvetlen
interaktív
rendszer segítségével folyamatosan frissítik.
Mely város lehet az IAEC tagja?
Az a város, amely azonosul az Oktató Városok Chartájában lefektetett elvekkel,
és elkötelezi magát azok egyenkénti és együttes betartása, illetve fejlesztése
mellett.
Az a város, amely közre kíván muködni abban, hogy a várost és az oktatást új
módon értelmezzük: a demokrácia, a béke, a társadalmi jólét, a realizmus és
szigorúság, de a kreativitás felol is közelítve.
Az a város, amely programjai és tevékenysége során célkituzésként mindig szem
elott tartja a lakosság oktatását. A programokat a helyi önkormányzatok vagy
más városi közösségek segítik, hozzák létre és rendezik meg, mind az iskolai,
mind az oktatási rendszeren kívüli oktatásban.
Az a város, amely javaslatait más városokkal meg kívánja ismertetni, illetve
meg akarja osztani, össze akarja vetni, és nyitott a tapasztalatok közös értékelésére,
értelmezésére.
Melyek az IAEC-tagság formai követelményei?
Azoknak a városoknak, amelyek az IAEC tagjai akarnak lenni, először az Oktató
Városok Chartáját kell elfogadniuk. Az IAEC-hez való csatlakozáshoz szükséges
jelentkezési lapot a helyi önkormányzatnak el kell fogadnia, majd a polgármesternek
alá kell írnia. Az érintett városok kérésüket a Titkárságnak címezzék, hogy
a szükséges információk birtokába jussanak. A tagdíjat pontosan be kell fizetni.
Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy egy várost sem zárunk ki az IAEC-ből pénzügyi
okok miatt.
Nemzetközi hálózatok
A nemzetközi kapcsolatok létesítése korábban az állam feladata volt, így kevés
város állt állandó kapcsolatban más városokkal. A globalizáció jelensége megváltoztatta
ezt a helyzetet, de a városok nem csak a változás színhelyei voltak, hanem aktívan
részt is vettek a folyamatban.
Néhány esetben maguk a városok versenyeznek egymással a térség gazdasági, kulturális,
politikai és technológiai vezető szerepéért. Más esetekben ez a verseny háttérbe
szorult, helyt adva a kooperációnak. Ilyenkor a városok projektekben való együttműködésről
kötnek megállapodásokat, ami kedvező hatással lehet a régió egészére, és amelynek
révén más területekkel szemben is megvédhetik érdekeiket.
Az elmúlt néhány évben a városközi hálózatok növekedése és megerősítése a város
méretétől függetlenül majdhogynem kötelező stratégiává vált. Ennek magyarázata
az lehet, hogy a hálózatok alkalmat adnak olyan horizontális kapcsolatok létrehozására,
amelyek lehetővé teszik nemzetközi kapcsolatok kialakítását is.
Az Oktató Városok Nemzetközi Szövetsége ma kis, közepes, és nagyvárosokból
áll. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a városok fejlesszék tevékenységüket,
és kihasználják
a lehetőséget arra, hogy kapcsolatba lépjenek más nagyobb szervezetekkel (ENSZ,
UNESCO, OEI, EU, Mercociudades stb.). Így a jó megoldások publikálása, a támogatásokhoz
és új technológiákhoz való hozzáférés, a közös projektek stb. révén a városok
több információhoz juthatnak.
Azzal a meggyőződéssel, hogy az Oktató Városok javaslatai és az IAEC-vel való
kapcsolat előnyös lehet mind az Önök városának, mind az Szövetség számára,
arra bíztatom Önöket, hogy csatlakozzanak hozzánk, és kísérjenek el bennünket
ezen
az izgalmas és pozitív értékekkel teli úton.
A szervezet honlapja: www.edcities.bcn.org