1. Valamennyi városlakónak joga van a város által felkínált - oktatási, szórakozási, egyéni gyarapodási célú - eszközök és lehetőségek szabadon és egyenlő esélyekkel megvalósítható eléréséhez. Ennek érdekében minden esetben az egyén sajátos igényeit kell figyelembe venni.

Az oktatás támogatása szociális különbözőségek figyelembevételével és a nemzetközi béke, megértés és együttműködés érdekében kerül megvalósításra; olyan oktatásért, mely elkerüli az oktatásból való kizárást faji, nemi, kulturális, életkori, korlátozottsági, gazdasági állapot szerinti vagy bármely más alapú megkülönböztetés okán.

A várostervezés és -irányítás folyamatában megfelelő intézkedések kerülnek meghozatalra és foganatosításra az egyenlő esélyek jogainak érvényesítését korlátozó bármiféle - beleértve fizikai - akadályok leküzdésére. Ez a kötelezettség a város önkormányzásának minden végrehajtási szintjén érvényesül. A városlakók elkötelezettsége e feladat végrehajtásához egyéni alapon éppúgy érvényesül, mint a különböző szervezetekben, szövetségekben való részvételük útján.

2. Az önkormányzatok hatékonyan teljesítik oktatási kötelezettségeiket. Bármilyen körűek is e kötelezettségek, az önkormányzat széleskörű, átfogó oktatáspolitikát fogalmaz meg, mely lefedi az oktatás minden hivatalos vagy nem hivatalos modelljét, valamint a különböző kulturális eseményeket és információforrásokat, a város valóságának felfedezéséhez rendelkezésre álló utakat-módokat.

Az önkormányzati adminisztráció szerepe mind a megfelelő jogi döntések elérése az országos vagy regionális kormányzatoknál, mind pedig gyakorlatias helyi politika megvalósítása, egyben különböző civil és társadalmi intézményeken és szervezeteken illetve egyéb önkéntességen alapuló formákon keresztül a közösségi erőfeszítésekhez szükséges polgári részvétel ösztönzése.

3. A város átfogó, minden részletre kiterjedő képet alkot magának az oktatás terén kínálkozó lehetőségekről. Az önkormányzat oktatási vonatkozású tevékenysége a legszélesebb értelemben kerül összefüggésbe az életminőséggel, társadalmi igazságossággal, lakói támogatásával; hogy lehetőségeiket minél jobban ki tudják használni.

4. Annak érdekében, hogy tevékenységüket megfelelő módon tudják végezni, a város önkormányzati politikájáért felelősséget viselőknek jól tájékozottaknak kell lenniük a lakók helyzetéről, igényeiről. Következésképpen tanulmányokat kell készíttetni és naprakészen tartatni, valamint publikálni, és konkrét javaslatokat kell megfogalmazni a javaslatokat megalapozó átfogó városfejlesztő politikára építve.

6. Az önkormányzat minden kulturális, rekreációs, tájékoztató, reklám vagy egyéb ajánlat, továbbá bármely közvetlen benyomást keltő tény, jelenség hatását értékelni fogja. Ilyen esetekben az önkormányzat nem tekintélyelvű alapon racionális magyarázatra vagy értelmezésre tesz kísérletet. Az önkormányzat biztosítani fogja az egyensúly létrehozását a védelem igénye és a feltáráshoz szükséges függetlenség igénye között. Az önkormányzat vitafórumokat is biztosít, beleértve városok közötti csereprogramokat is annak érdekében, hogy a városi környezet által generált változások megértésre, elfogadásra kerüljenek.

7. A gyerekek és fiatalok igényeinek önkormányzati kielégítése magában foglalja - a nevezettek részére éppúgy, mint a lakosság többi részére - a megfelelő tér, eszközellátás és kulturális, erkölcsi és társadalmi fejlődésükhöz szükséges szolgáltatás biztosítását. A döntéshozó folyamatban az önkormányzat a saját hatását figyelembe veszi.

8. A város erőfeszítéseket tesz a szülők oktatására annak érdekében, hogy azok eredményesebben segíthessék gyermekeik érését és a kölcsönös elismerés és tiszteletadás szellemében gyermekeik jobban használhassák a város által kínált lehetőségeket. Ugyanekkor projekteket dolgoznak ki minden oktatásban dolgozó számára, és utasításokat adnak azoknak, akik a városban a gyerekekkel kapcsolatba kerülnek, különös tekintettel a köztisztviselőkre és a közalkalmazottakra. Ugyanezeket az utasításokat kiadják az önkormányzattól közvetlenül függő biztonsági és polgárvédelmi erőknek is.

9. A városnak elő kell segítenie lakosainak megfelelő beilleszkedését a társadalomba. Tanácsot kell adnia különféle személyes és foglalkozási tervekkel kapcsolatban, továbbá lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a társadalmi tevékenységek széles skáláján vehessenek részt.

A munkára felkészítő oktatás speciális területét illetően fontos hangsúlyozni az oktatástervezés munkaerő-piaci igényeknek megfelelő irányításának szükségességét. A városok fogják meghatározni azt az oktatási stratégiát, amely megfelelően válaszol a társadalmi követelményekre és együttműködik a szakszervezetekkel és a munkaadókkal.

10. A városoknak tájékozottaknak kell lenniük a marginalizáció és a közösségvesztés különböző formáinak őket érintő releváns mechanizmusairól, annak érdekében, hogy ezeket megfelelően kompenzálni tudják. Különös figyelmet igényelnek az újonnan érkezettek, bevándorlók vagy menekültek, hogy szabadnak érezhessék magukat, és otthonra találjanak a befogadó városban.

11. A közreműködés, mely minimalizálja a különbségeket, sokféle formát ölthet, de minden esetben a gyermeki lét mindenre kiterjedő figyelembevételén alapuljon, olyan gyermek-modellen, mely mindegyikük érdekeit és jogait képviseli. Bármelyik foganatosított intézkedés konkrét felelősségek vállalása révén foglaljon magában garanciát a különböző - gyerekekkel és fiatalokkal foglalkozó - adminisztratív testületek (és az általuk nyújtott szolgáltatások) közötti koordinációra nézve.

12. A város szorgalmazza olyan klubok alakítását, amelyek a fiatalok döntési képességét fejlesztő programokat szerveznek. Tevékenységüket a közszolgálat irányába terelik és információt, anyagi és elvi támogatást gyűjtenek és adnak közre annak érdekében, hogy segítsék a fiatalok szociális, morális és kulturális fejlődését.

15. Egy oktató városnak tudnia kell, hogyan fedheti fel, őrizheti és mutathatja meg saját identitását. Ez teszi őt egyedivé, és ez ad alapot lakóival és más városokkal való gyümölcsöző párbeszédre. Szokásainak és hagyományainak az élet nemzetközi folyásával összeegyeztethetőknek kell lenniük. A városnak látványos önképet illik mutatnia anélkül, hogy károsítaná társadalmi és természeti környezetét.

16. Egy város átalakulását és növekedését új igényei és hagyományai, sajátos karakterének, jelképeinek és épületeinek megőrzése közötti harmónia kell hogy kormányozza. A várostervezőknek figyelembe kell venniük a városi környezet minden egyes ember fejlődésére gyakorolt óriási hatását. A változásnak integrálnia kell az emberek személyes és közösségi törekvéseit, ellen kell állnia a generációk közötti szegregációnak, hiszen azok sokat tanulhatnak egymástól. A várostér szervezésével kell bizonyítani, hogy a rekreációs és szórakozási igények felismerésre kerültek, továbbá támogatnia kell a nyitást más városok és a természet felé, mialatt elősegíti a kölcsönhatást egymás és a térség többi szereplője között.

17. A városnak olyan egészséges környezeten és városi tájon alapuló életminőséget kell garantálnia, mely egyensúlyban van a természeti környezetével.

18. A város támogatja a kulturális szabadságot és a különbözőségeket. Üdvözli az innovációt mind a népszerű, mind az avantgárd kultúra részéről. Segíti a kulturális fejlődés kizárólag piaci kritériumok következtében előálló egyenlőtlenségeinek csökkentését.

19. Minden lakosnak joga van hozzászólni az oktatási programok fejlesztéséhez, részt venni e programokban. Minden szükséges eszközt meg kell kapniuk ahhoz, hogy tájékozódjanak és részt vegyenek városuk oktatás-tervező tevékenységében és adminisztrációjában, az értékek kialakításában, felkínált életminőségében, szerveződő fesztiváljaiban, tervezés alatt álló kampányaiban, a városlakók iránt mutatott érdeklődés és a feléjük fordított figyelem alakításában.

20. Egy oktató város nem választja el a generációkat egymástól. A fenti alapelvek a város - valamennyi lakójára vonatkozó - oktatási potenciáljának fejlesztési kiindulópontjai. Ennélfogva a Karta továbbfejlesztendő annak érdekében, hogy az ez alkalommal nem említett szempontokat is magába foglalhassa.